ACCH találkozó, 1999 nyár
Mi más is kerülhetne ide, mint az augusztusi 5. Nemzetközi USA Autó Fesztivál, népiesen csak a „találkozó” beszámolója?!
Csütörtök este értünk le, rövid éjszakai sátorverés és némi odébb költözés után („Menjetek odébb, ide még jön egy csomó autó! Meg a Józsi a Szábörbönnel”) szétnéztünk a táborban.
Még útközben találkoztunk egy trélerrel, ami azt a Chevy kombit vitte, amivel mi mehettünk volna, ha beindul. De nem tette. Az volt, ami a bejáratnál állt egy nagy eladó felirattal.
A csütörtök este elég kellemesen és gyorsan telt, találkoztunk néhány ismerőssel, megnézegettük a korán érkezők autóit, dumáltunk mindenkivel. Este a Celica - külön engedéllyel - még benn aludt a táborhelyen.
Péntek reggel arra ébredtem, hogy valaki épp kalapácsot keres egy előrehozott japánautó temetéshez. Gyorsan át is álltam a fizető parkolóba, ahol még nem szedte senki a pénzt. Egyébként végigparkoltam benn a három napot egy fillér kiadás nélkül. :)
A péntek nehezen indult, de egyre több autó és ismerős érkezett. Nem akarok mindenkit név szerint felsorolni, de nagyon sok emberrel találkoztam.
Éjszaka hatalmas eső volt, a sátrunk körül vagy 5 centi magasan állt a víz. Természetesen a sátor egyik sarka gödörben volt, itt be is áztunk. Végül a leveses tányérommal lapátoltam ki a vizet a magunk alól... Talán a rossz idő, talán más miatt, de elmaradtak az igazi éjszakai őrültködések.
Szombaton - ahogy azt pár ismerősnek már előre beharangoztam - esküvőre kellett mennünk, dél körül leléptünk. A táborból kifelé haladva még megnéztük a kispolákos nénit, aki az egyirányú utcába szemből behajtva nem néz előre és majdnem nekimegy a szemből jövő fekete Plymouth Valiantnak. Mindenesetre nem rajta múlt, hogy nem jött össze. Nem tudom, túlélte volna-e, ha tényleg összetöri azt az autót...
Éjszaka pont az órákat késő japánautó temetésre értünk vissza. Ekkorra megint kevesen voltunk, a legtöbben estefelé otthagyták a találkozót.
A vasárnap lapos volt, az eredményhirdetésen megint nem volt ott jópár nyertes. Mindenki szedte a sátorfáját.
Kb. ennyi kronológiai sorrendben, de azért még maradt pár gondolatom:
Az ACCH csak a tábori részt szervezte, minden mást a szervező cég intézett, a nagy pénzéhség is ennek tudható be. Ez alól kivétel a 3000 Ft-os táborbelépő, mert ez tudtommal tisztán ACCH pénz lett. Nevetséges volt a „kemping” és az „őrzött parkoló”. 500 Ft/nap/fő, 500 Ft/nap/autó. Semmit nem nyújtottak a pénzért! Tavaly ugyanilyen körülmények között ingyen sátoroztunk azon a részen.
Kicsit tartottam az autókat körülvevő vasfüggönytől, de így, hogy benn aludtunk, volt táborbelépőnk, egész jó ötletnek tűnt. No persze nem ezt mondanám, ha este hatkor engem is kizavartak volna... :)
A biztonsági őrök fölöslegesen ugráltak. Mi a hátsó kapunál sátoroztunk. Kimentünk az autóhoz a parkolóba, két perc múlva ugyanaz a fazon (akivel ráadásul már reggel megismertük egymást) nem akart visszaengedni a táborba. Gyalogoljak körbe mindenen, mikor tíz méterre van tőlem a sátram? Persze. Hogyne. Igen. Később a táborbelépő ezt a problémát áthidalta. Csak nem szombaton kellett volna megérkeznie.
Másik biztonsági őr történet: Szombat este a kerítés a betonplacc felől ki volt bontva, át lehetett járkálni. Hattayer Petiék is így jöttek be a táborba BELÉPŐVEL. A benti őr továbbengedte őket, hiszen van kártyájuk. Kintről egy másik meg ordítozva utánuk ment és visszahozta őket, hogy menjenek be a kapun...
WC-re és kukákra gondoltak a szervezők, csak arra nem, hogy ezek bizony meg is telnek. Iszonyú bűz terjengett a közelükben.
Kicsit vigyázni kellett volna a felvonuláson. A felújítás alatt álló ajtó és üvegek nélküli fehér nemtommi gazdája elég állatul vezetett. Ez nem lett volna olyan nagy gond, ha a felvonuláson nem tűzött volna fel egy Fierot a nyúlványaira... Az igényesen restaurált, értékes autók az ilyen balesetek miatt maradnak el.
Gyorsulási verseny nem volt, a színpadot megint nem tudták megcsinálni, egy csomó beígért programmal nem találkoztam. Ki nyerte az USA autót? Senki. Hol volt az 50.000 látogató? Otthon.
Nem volt olyan rossz ez a találkozó, de egy kis odafigyeléssel, szervezéssel jobb lehetett volna. Én mindenesetre az autók miatt mentem, és jól éreztem magam.
Végül néhány idézet a levlistáról:
„Hát ez is megvolt! Nem volt akármilyen party! Sajnos nincs viszonyítási alapom, mert még eddig nem jutottam le sosem, de most már tudom, hogy mit vesztettem.”
„Az autók jók voltak, bár voltak már jobbak is. A szervezés pocsék, mindenki csak tengett lengett. Igaz, hogy bejött szombat este az eső, de ilyen lapos még sosem volt. Régebben egész éjjel gumifüstölés szokott lenni és nagy buli egészen reggelig. Valahogy elmaradt az égésznek a feelingje. Lehet, hogy mire sikerült amerikai autót szereznem, már eltűnt a kezdeti lelkesedés. Azt hiszem ki fogok próbálni egy külföldi találkozót, most már kiváncsi vagyok, hogy ott mi van. Elképzelhető, hogy én is olyan jól fogom érezni magam mint az osztrákok itt? Vagy nekem is fel kell szerelnem egy Gin-es és egy Vodkás üveget a kocsimba? Lehet, hogy bennem van a hiba.”
„Most voltam másodszor, de a budapestihez képest ez 100* jobb volt. Sokkal több autó volt, és jöttek külföldről is: lengyelek, németek, szlovákok.”
„Meg kellene fordulni... Ezt egy Camaroval csak egyféleképpen lehet tenni... Kormány balra, padlógáz...!!!! Nem tudom, kinek milyen élményei vannak ilyen téren, de ez állat volt!!!!!! Ott ültünk a Camaroban, ahogy pörgött egy helyben!!!! Ja, 4-en ültünk benne... A tömeg őrjöngött! És akkor... Kifogyott a benzin..... :(((”
„Állatul ki van plakátolva a helyszín. Leginkább az utakon kószáló autók után lehetett odatalálni... (holt-)Duna part, árusok, emberek minden felé, 1000fok, és! autók !!!!! Mi szem szájnak ingere ! Rengeteg ismerős autó a tavaszi találkozóról. És 1 csomó új. Elég sok, német, osztrák, szlovén, szlovák autó is volt. Egy elég nagy beton placcon állt az autók egy része. Ez az elkerített ACCH-s "tábor"-on kívül volt. Jó hely a "pörgéshez"... Az ACCH-s területre is simán be lehetett menni 6-ig. Ott aztán tényleg volt minden. Gyönyörű Impalák, Bel-airek, Camarok, Corvette-ek, Mustangok!, terepjárók...”
„Éjfél: Japán autó temetés. Tömeg ovál. Megérkezik a kocsi, "Áldozat", "japán szar" feliratokkal. Aki esetleg nem ismeri: Ilyenkor licit megy a kocsi egyes részeire és a licit nyertese szabadon választott technikával teheti tönkre a megvásárolt darabot. Eszközök: 10 kg-os samu (kőfejtő kalapács), 3 m-es kamion vonórúd, vagy ki mit akar. Először gumi lefüstölés, aztán motor szétpörgetés olaj és víz nélkül, majd szépen a karosszéria munka. Amikor mindenét legyaláztuk, jött egy Big Foot, hogy majd jól átmegy rajta. Nos, kicsit égő volt, de nem sikerült. Ezután kitolni a Dunához, tank ki, és felgyújtás. Vége kb 3-kor”
„Előrebocsátom hogy a találkozó nagyon tetszett, es bár most csak a negatívumokat sorolom fel, egyáltalán nem bántam meg hogy elmentem.
szóval ami nem tetszett:
- kifizettem 3000 forintot a kempingre, cserébe az ellátás nulla volt. Persze lehet, hogy ebben is van logika, mert aki véletlenül bement a felállított wc-kbe, annak aznapra a kajára biztos nem volt már gondja...
- tilos volt a gumifüstölés. Azon a kis placcon hosszában is alig fért el egy normálisabb amcsi autó, nemhogy meg pörögjön is... Nevetséges.
- a japánatotemetés... Hát kicsit vontatott volt... Elég nehéz elképzelni, hogy nem volt ott senki, aki igazán lelkesen szét tudta volna verni... Ahogy azok a kisiskolás lányok küzdöttek a kalapáccsal (hogy felemeljék), hát az már kifejezetten szánalmas volt. Ez szubjektív ugyan, de engem az is nagyon zavart, hogy hárommal mellettem egy fickó előttem (és valószínűleg önmaga előtt is) rejtélyes okból végig azt üvöltözte, hogy "dugjátok fel a rudat a kalaposnak" :(((”
„A placcon egy BelAir és talán egy Olds 88 kelleti magát az 50-es évekből. Mindkettő csodaszép! Ez lehetett talán a divatbemutató. (Bár sajnos a magyar kocsik sajátja, hogy ha nagyon közelről nézi az ember, akkor azért a krómcsíkok alatt, szélvédőnél és rejtett sarkokban látszik, hogy nem volt rá annyi idő és annyi pénz, mint kellett volna, de így sem semmi!)”
„Egy dolog viszont igen negatívan ért, mégpedig a parkolási díj vs. büntetőcetli. Tudniillik, mikor megérkeztünk, a tábor melletti út erdő felőli szélén parkoltam le, lévén az ingyenes. Láttam ugyan a megállni tilos táblát, de nem igazán érdekelt, mivel már akkor is állt ott jó néhány autó, és utánunk is érkeztek szép sorban. Valamikor 10 óra tájban bemondták, hogy legyenek szívesek igénybe venni a (fizetős!) parkolót azok, akik az út szélén állnak, mert hogy felvonulás így-felvonulás úgy, és különben is jönnek a rendőrök és simán odanyomják a büntetőcetlit a tilosban parkoló autók szélvédőjére.”
Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás. Legyél az első kommentelő!