Öröm látni, hogy a két nagy találkozó mellett egyre több a kisebb rendezvény az országban. Az is igaz, hogy az emberek az idő vagy épp a pénz miatt kénytelenek válogatni köztük.

Sokat gondolkodtam azon, hogy mi az extra egy-egy találkozóban, mitől lesz valaki számára egy buli igazán kiemelkedő. Mi lehet a plusz? A helyszín lenne a keresett tényező? A szervezés a rejtélyes faktor? A programok számítanak? A résztvevőkön múlik?

Azt hiszem ez mind befolyásolja a képet, de a legfontosabb az, hogy hol találod meg a hozzád hasonlókat. Azokat az autóbolondokat, akik az amerikai autózáson belül is épp ugyanúgy bolondok mint te.

Talán valami hasonló eszmefuttatás után döntöttek úgy az ACCH vezetői, hogy egy zárt, családias találkozót rendeznek a nosztalgiázásra ösztönző Dunaújvárosban.

A helyszín ugyan nem a legendás dunaparti rész volt, ettől függetlenül azt hiszem nem csak mi látogattuk meg a régi placcot. Huhú, milyen jó kis hely volt az!

Idén egy nagyon kellemes árnyas ligetben kapott helyet a tábor, a helyszín tálcán kínálta a békés kempingezős hangulatot. Ha már kemping, a klub 10 éves jubileumának apropóján tartott fotó- és a plakátkiállítást is egy-egy sátorban láthattuk.

A jubileumra megjelent néhány olyan autó is, amivel évek óta nem találkoztunk, és a felvonulás újra Dunaújváros utcáin dübörgött.

Nem volt ebben a találkozóban semmi hiba, aki tényleg régi motoros (oké, autós) az ACCH-ban, biztos remekül érezte magát. Én, aki csak látogatóba ugrottam le a szombati napra, valamiért Tapolcán találom meg ugyanezt a hangulatot.