13 állam 4 hét alatt, 10. rész, Úton Montanában

Montana csak a negyedik legnagyobb állam, de ahol eddig jártam, azok közül egyértelműen a kedvencem lett. Igaz, tengerpartja nincs, de azon kívül minden, amit szeretek. A keleti részén hatalmas síkságok, délnyugaton gyönyörű erdők, északnyugaton hegységek, tavak.

Miután Larrytől elköszöntünk és elindultunk nyugat felé, úgy változott a táj is. Az első 300 mérföldön a síkságok domináltak, hosszú-hosszú mérföldeken keresztül nyílegyenesen futó utakkal. Amikor elállt az eső, és tisztult az ég, megálltunk pár képet készíteni. Az úton haladva sem találkoztunk túl sok szembejövő autóval, és a fényképezéshez sem kellett megvárni, hogy üres legyen az út. Sehol egy lélek sem, csak a csend és nyugalom, fantasztikus.

Ez így persze nem teljesen igaz, mert néhol az útról látszanak a hatalmas farmokhoz tartozó házak, és egyéb épületek is, de aztán mérföldekig megint semmi. Néha egy-egy kisvároshoz közeledve „sűrűsödik” a forgalom, van hogy 10 perc alatt két autó is jön szembe, néha egy kamion is. Ilyen város pl. Lewistown is, ahol menet közben készítettük pár fotót ahogy a főutcán végighajtottunk. Szimpatikus hely, de nem tudom bírnám-e hosszú távon, hogy egy ilyen helyen éljek, de mindenképp kipróbálnám. Itt is megfigyelhetők, amiről Larry mesélt, kétszintes épületek végig, a földszinten üzletek, fent valószínű lakások. Érdekes módon itt nem minden második üzlet üres, igaz nem is láttam Wallmartot a közelben. Éttermek, virágboltok, fodrászatok, kisboltok, szervizek, bank, iskola, benzinkút. Tetszett.

A várost elhagyva újabb „unalmas” mérföldek következtek, aztán egyszer csak jobb oldalt megpillantottunk egy vonatot. Távolról közelített az út felé, csak két mozdony volt elöl, de megszámlálhatatlanul sok tehervagon mögé kötve. Még e gépet ferdén tartva sem fért bele az összes, gondolom a végén volt a többi mozdony, mert nem nagyon hiszem, hogy ekkora terhet kettő képes megmozdítani. Továbbhaladva egy pihenőhelyen észrevettünk egy autószállító trélert, amin egy szép állapotú ’70-es Charger is utazott valahová. Lassan elértük az aznapi szállást, ami Great Falls-ban volt, itt csak egy éjszakát töltöttünk, és másnap reggel indultunk is tovább.

Igaz, ez csak egy 275 mérföldes út volt, de szerettünk volna minél hamarabb odaérni. Errefelé már változik a táj, eleinte kisebb dombokra hajtottunk fel, majd a háttérben megjelentek a nagyobb hegyek is, és egyre több erdős részen hajtottunk végig. Egy ilyen részen fekszik egy Lincoln nevű település. Itt készítettünk pár fotót, az iskoláról, vegyesboltról, autószerelő műhelyről. Még két eladó autót is láttam az út szélén, egy Chevy Suburbant $850-ért és egy Olds Deltát $500-ért. Mókásak errefelé az üzletek nevei is, pl: Grizzly Hardware, Grizzly Homecenter, Coyote Cafe vagy Mooseum Art and Flowers…

Tovább indulva elkezdett esni az eső, és egy útépítésnél egy kamion mögött álltunk meg, ami - mint később kiderült - nem volt túl szerencsés, mivel olyan vízfelhőt húzott maga után, kombinálva az útról felcsapott vizet az esővel, hogy képtelenség volt megelőzni, nem lehetett látni semmit. Egy hosszabb bal kanyarral kombinált egyenesben, ahol jól előre lehetett látni, azért sikerült, így újra felvéve a megszokott tempót, haladtunk tovább a „Glacier National Park” felé.


Magyarország első amerikai autós magazinja 1998-as megszületése óta együtt fejlődik a hazai amerikai autós kultúrával.

Feladatunknak tekintjük a lehető legtöbbet megőrizni a magyarországi amerikai autózás elmúlt közel két évtizedéről.

Napló

Hozzászólások

  • B.A.:

    Minden részében tökéletes és gyönyörű forma. Sok sikert hozzá a

  • Mice007:

    Már Miamiban várakozik, úgy fest nagy baj nincs vele, persze OT-re azért

A lap tetejére