1994 Lincoln Mark VIII (Betty Blue)

Mark VIII


  • Már kisgyermek koromban elbűvölt a „nagy vasak” látványa. A pislogó lámpájú, krómtól csillogó limuzinok, a hatalmas, fehér bőrüléses cabriolet-k, a füstölgő kerékkel faroló rendőrautók úgy tűntek, hogy csak a filmvásznon léteznek, hasonlóan azokhoz a hősökhöz, akik a volánjukat forgatták.

    Később, amikor a fővárosban járva néha sikerült megpillantani egy-egy követségi autót, szinte megbabonázott a hatalmas, elegáns autók látványa. Mint Guliver Liliputban, annyira kitűntek a ’80-as évek, zömmel szocialista gyártmányú járműparkjából.

    Ahogy az ember felnő és egyre inkább be kell illeszkednie a valóság szűkre szabott keretei közé, a gyermekkori álmok is tovatűnnek, a feledés homályába vesznek. Így volt ez velem is. A demokrácia kikiáltása után, az utakon gombamód elszaporodó „nyugati” autók színes forgataga elég látnivalót és különlegességet kínált ahhoz, hogy az ember érdeklődését lekösse, és vágyának tárgyát ezek közül válasza ki.

    Aztán történt egy váratlan esemény. Öcsém megdumált, hogy nézzünk ki Miskolc-Tapolcára, valami amerikai autós rendezvényre. Nem sokat kellett győzködnie, így el is mentünk, és ott hírtelen megelevenedtek azok a régi képek, amelyek valahol még éltek az emlékeimben.

    Kézzel fogható valósággá váltak a hatalmas limuzinok, széles kerekű sportkocsik és mind az a csoda, amit az ember jóformán csak a filmvásznon látott. És kiderült, hogy kicsiny számú, de annál lelkesebb és eltökéltebb emberek tartják életben ezeket a gépcsodákat. Időt, pénzt nem sajnálva javítgatják, szépítgetik autóikat, hogy időnként valahol összejöjjenek és megmutassák egymásnak és az érdeklődőknek őket. Kiderült számomra, hogy ezek az autók egyáltalán nem elérhetetlenek, viszonylag olcsón hozzá lehet jutni egy-egy példányhoz, ha az ember igazán szeretne egy ilyet.

    Ettől az első testközeli találkozástól fogva, ott motoszkált bennem a gondolat, hogy én is szeretnék egy igazi USA vasat. A vágyat elhatározás követte, az elhatározást pedig tettek. Valami családbarát batárt kerestem. Hónapokig böngésztem a hírdetéseket, meg is néztem néhány autót, de csalódnom kellett bennük. Vártam tovább.

    Aztán megláttam Őt. Úgy voltam vele, mint férfi ember a szép lányokkal egy képes naptárban: vágyakozik utánuk, de tudja, soha nem kaphatja meg őket. Féltem ettől az autótól. Úgy éreztem, hogy túl sok nekem. Exotikus szépségén és racionalitáson túli teljesítményén kívül igazából mással nem tudott szolgálni és én nem szeretőt kerestem, hanem egy hű társat. Mégsem tudtam szabadulni tőle. Egyre ott motoszkált a fejemben a kérdés: miért ne? A szegény legény is elnyerheti a királylány kezét, ha kiállja a próbát.

    Miután megnéztem, már nem volt visszaút. Tudtam, hogy kell nekem. Úgy éreztem, ha elengedem, talán egész életemben bánni fogom, hogy nem lett az enyém.

    Mit mondhatnék ezek után? Imádom. Igényli a törődést, és költeni is kell rá. Pont olyan mint egy igazi nő. Cserébe elkápráztatja az embert érzéki szépségével, elbűvöli gyönyörű hangjával.

  • Az érzelmes bevezető után jöjjenek a száraz tények. 8-)

    A Lincoln, mint márka már a ’20-as évektől a Ford tulajdonában van. Mondhatni, hogy a Ford amerikai prémium márkája. Ennek megfelelően gyakorlatilag egy Ford-dal van dolgunk, amibe a gyártó a lehetőségeinek, tudásának javát beleépítette. Ami 1993-ban mint technika rendelkezésre állt, azt belezsúfolták ebbe az autóba.

    A dizájn radikálisan szakított a korábbi szögletes, robosztus formavilággal, ami az amerikai autók jellemzője volt a '80-as években. Lágy vonalaival, kecses formájával igazi UFO lehetett a korabeli versenytársak között.

    Az autó méretei európai szem számára meglehetősen impozánsak. Az 5,25 m hossz, 1,9 m-es szélesség és 1,35 m magasság a kupé kivitellel ötvözve egy nagyon szép vonalú, sportos formát ad. Úgy gondolom, hogy abban az időben, (de még most is) az egyik legszebb nagy kupé volt ez az autó.

  • Az autó orrán végigfutó keskeny lámpasor a hűtőrácstól egészen a kerékjárati ívig tart. Az agresszív, tekintélyt parancsoló megjelenés hatásosságáról könnyen meggyőződhetünk, amikor az autópálya belső sávjában folyamatosan haladva, jóleső érzéssel konstatáljuk, hogy autóstársaink pánikszerűen húzódnak le előlünk. 8->

  • Hátul hasonló, az autó farán teljesen keresztbe futó lámpasort találunk, ami sötétben nagyon dekoratív kivilágításban részesíti az autót.

  • Aranyos dizájn-geg az alul visszahajló hátsó üveg. A tervezők így el tudták érni, hogy a tető íve finom hajlattal csatlakozzon a csomagtértető vonalához. Ezt a figyelmességet akkor fizetjük meg borsosan, ha ne adj’ Isten cserélni kell az üveget, mivel az ára 1000 dollár körül van. Másik figyelemre méltó, tradicionális dizájn elem a csomagtértetőn keresztben végigfutó „pótkerék tartó” domborítás. Ez a megoldás egészen az első Lincoln Continental-ig nyúlik vissza, amikor még valóban az autók hátulján volt a pótkerék elhelyezve. Ez annyira megtetszett a tervezőknek, hogy valamilyen formában a későbbi modelleken is rendre feltűnt és gyakorlatilag a Lincoln Mark sorozat egyik ismertető jegyévé vált.

  • A felfüggesztés érdekessége a szintszabályzós légrugó rendszer. Hagyományos spirál rugók egyáltalán nincsenek az autóban, helyettük 4 darab un. „légzsák” végzi a munkájukat. A rendszer terheléstől függően úgy szabályozza a nyomást a zsákokban, hogy a hasmagasság mindig állandó legyen. Plussz szolgáltatásként 60 mph felett pár centivel lejjebb engedi a kasztnit, hogy jobb legyen az autó stabilitása.

    Sajnos kézi beavatkozásra eredetileg nincs lehetőség, de kis barkácsolással megoldható ez is. Igazi low-rider így sem lesz az autóból, de ilyen módon elég tág határok között lehet változtatni a hasmagasságot.

  • Az autó mozgatásáról egy 4.6L-es V8-as Ford aggregát gondoskodik. Ez a motor már nem a klasszikus nyomórudas vezérlésű, hanem egy teljesen új fejlesztésű, felül fekvő dupla vezérműtengelyes, hengerenként 4 szelepes, teljesen alumínium szerkezet. Ennek a blokknak azaz érdekessége, hogy az Olaszországban található Teksid cégnél öntötték, mivel '99-ig a Ford-nak nem volt olyan üzeme, ahol az alu blokkokat tudták volna készíteni. Ennél a pontnál "természetesen" meg kell jegyezni, hogy ugyan ebben az üzemben készítik a Ferrari blokkokat is. 8-))

    Természetesen elektronikusan vezérelt, hengerenként független üzemanyag befecskendezéssel van ellátva a motor. A mérnököknek 280 LE / 5500 rpm teljesítményt és 400 Nm / 4500 rpm maximális nyomatékot sikerült kicsiholniuk belőle, ami már tisztességesen mozgatja az 1700 kg önsúlyú autót. A 7 másodperc körüli 0-100 km/h-s gyorsulási értékkel nem maradunk szégyenben, ha demonstrálnunk kell az autó képességeit. Az autó végsebessége azonban szerénynek mondható, az elektronika 220 km/h-nál parancsol megálljt az esztelen száguldozásnak. A motor erőtartalékairól többet mond az, hogy a 180 km/h sebesség, 3000-es főtengely fordulatszámnál érhető el, a piros tartomány pedig csak 6000-nél kezdődik.

  • Természetesen az utazást ezernyi szerkentyű hivatott kényelmesebbé tenni. A 8 hangszórós audio rendszer, automata légkondicionáló, tempomat, sötétedés érzékelős fényszóró fel- és lekapcsolás és az automatikusan besötétedő visszapillantó tükrök is a felszerelés részét képezik.

    A központi információs képernyő nem csak a fogyasztási adatokat jeleníti meg, hanem számos kisebb-nagyobb problémát szövegesen ír ki (alacsony folyadék szintek, kiégett izzók, nyitva felejtett ajtók, stb.), és az esedékes olajcserére is figyelmeztet.

    A beépített iránytű igazi kuriózum, turisták, tájékozódási futók biztos értékelnék. 8-))

    Az elektromos, fűthető tükrök, kivilágított sminktükörrel szerelt napellenzők, elektromos mozgatású napfénytető, távirányítós központi zár és riasztó, belülről és távirányítóról is elektromosan nyitható csomagtartó fedél, számkóddal nyitható-csukható ajtók, kivilágított kulcsnyílások, kompresszoros deréktámasz csak néhány a számtalan apró figyelmesség közül, amivel az autó az utasait kényezteti.

  • A hajtáslánc klasszikus hátsókerék hajtás, 4 fokozatú, elektronikusan vezérelt automata váltóval. Kikapcsolható kipörgés gátló igyekszik kordában tartani az autó hátsó kerekeit csúszós úton (tapasztalatom szerint nem sok sikerrel, he-he). A hátra tolt motor és az utastér alá benyúló váltó, megtoldva a hátsó kerék hajtás elemeivel elég jó súlyeloszlást eredményez. A mérnökök törekvését az ideális súlyeloszlás elérésére az is jelzi, hogy pl. a motortértető műanyagból készült. Egyébként érzésre is nagyon semlegesen fordul az autó szűk kanyarokban, de nedves úton, erősebb gázadással nem nehéz elérni, hogy a fara kitörjön.

  • Az utastérben visszaköszön a hagyományokkal szakító radikális formavilág. A műszerfal hatalmas ívként veszi körül az elöl ülőket. A vezető felé fordított magas középkonzol miatt minden kezelőszervet nyújtózkodás nélkül el lehet érni. Két ember számára tökéletes a komfort a motorosan állítható, széles bőrülésekben.

    Az összképet kissé lerontja a '90-es évek amerikai autóinak belsejére jellemző néhány elnagyolt megoldás, a széles illesztési hézagok, és a nem túl igényes anyagválasztás. Az autó belülről nem annyira elegáns és kifinomult, mint ahogy a külső szemlélő gondolná. Az üléseken, kormányon, váltókaron található bőr borításon kívül sajnos minden műanyag, habár jobbára a puha, habosított fajtából. Ami meg kemény és kézre esik, az vékony gumi szerű bevonatot kapott. Így összességében nem kelt olcsó benyomást, de ahol nem feltűnő, ott kopogós, rideg műanyagok borítják az utasteret.

    Egy ilyen belső nem igazán illik egy luxusautóba amit a gyártó is felismert, így a későbbi évjáratokban megjelentek a fabetétek (tudtommal valódi), és a krómhatású gombok, dekorációk. Így ezek lényegesen igényesebben, szebben néznek ki belülről is.

  • A hely korántsem olyan nagy, mint ami az autó méreteiből következne. Persze kényelmesen elfér magasabb ember is a volán mögött, de ekkor hátul már erősen lecsökken a lábtér mérete. Szerencsére a hátsó ülésekre sem nehéz beülni, hála a hatalmas ajtóknak. Azonban hosszú távon, a magas és széles kardánalagút miatt középen kényelmetlen ülni.

  • Az autó vezethetősége a méretei ellenére nagyon jó. Sebességtől függő rásegítésű szervo kormány gondoskodik arról, hogy álló helyzetben is egy kézzel tudjuk tekerni a kormányt. A fékek keményen harapnak ha szükséges, és meggyőzően lassítják a meglehetősen súlyos járművet. A váltó nagyon simán kapcsolja a fokozatokat, gyakorlatilag csak a motor hangján venni észre a fokozatváltást. A nagy tömeg és az automata váltó miatt nagyon jól gurul az autó. Kis gázadás után, szinte alig lassulva, több száz métert megtehetünk egy lendülettel. A meglehetősen hosszú motorháztetőt szinte végig belátjuk, jól lehet érzékelni az autó kiterjedését, így nem kell attól tartani, hogy megkoccolunk valamit. Tolatáskor kicsit rosszabb a helyzet, de a viszonylag rövid far miatt ez sem jelent igazán nagy problémát. Kis megszokás után gyakorlatilag egyáltalán nem tűnik nagynak az autó, és ugyan olyan dinamikusan tudunk vele közlekedni városi forgalomban is, mint egy kisebb járművel.

    Jó úton nagyon kellemesen utazhatunk. A V8-as mormogása csak annyira hallatszik be, ami még nem zavaró. 3000-es fordulatnál jön meg a motor hangja, így előzésekkor módunk nyílik egy kis akusztikai élvezetre. A szélzaj lehetne kisebb is, de ez leginkább a napfénytető rovására írható. Hullámos úton kellemesen ringatózik a nagy hajó, a ballonos gumik és a nagy rugózott tömeg miatt a kisebb úthibákat észre sem vesszük. Autópályán, hosszú, kis forgalmú országutakon érzi igazán elemében magát a jármű, 4 ember számára nagyon kényelmes utazóautó.

Hozzászólások

  1. nagrom  - 2006. május 7. 08:55

    Jó volt olvasni a történetet!
    Sok-sok boldog mérföldet a csajjal :)

  2. Big Blaster  - 2006. május 7. 09:28

    Örülök, hogy tetszett a kis írásom. Folyamatosan bővítem majd a részletes ismertetőt az autóról. Érdemes lesz visszanézned, ha érdekel.

  3. párduc007  - 2006. május 7. 10:10

    Nagyon jó a story!

    Üdv: Párduc007

  4.  - 2006. május 7. 18:33

    Egy ilyen autó mellett egy BMW játékszernek tűnhet. A tisztelet garantált.

  5. nagrom  - 2006. május 8. 22:58

    A folyt.köv. is nagyon jó lett!
    Így tovább! (ha van még mit írni :D)

  6. Zola  - 2006. május 9. 16:11

    Tartalmas garázs, jó volt olvasni, látni, hogy tényleg szereted az autód!

    Kéne egy ilyen is :)

  7. Big Blaster  - 2006. május 11. 21:15

    Köszi a jó szavakat. 8-) Ez az autó tényleg egy beteljesült álom. Ha csak valami durvaság nem történik, nem is fogok megválni tőle. Mellé azért jó lenne valami veterán. Na majd egyszer...

  8. Papkalaci  - 2006. augusztus 28. 11:00

    Szia! Új vagyok itt a V8 oldalon. Vagy 2 évig volt a DUH653 a tulajdonomban. Csoda volt vele az élet. 11,5-12,5 lityit evett, de volt 10,5 is. Sok örömed teljen benne és ha eladnád szólj nekem, hátha...

  9. Papkalaci  - 2006. augusztus 28. 11:19

    Írj még a tasztatúráról, ha nincs nálad kulcs mégis nyílik a kocsi, az automatikusan sötétedő visszapillantóról, a 32 ponton záródó immóról, a garázsvilágításról, a kanyarmegvilágítós első lámpákról, a távirányítóval nyíló csomagtérről, a hátsó utas beszállássegítő automatikáról. Ennyi jut hirtelen eszembe.

  10. knightmania  - 2007. május 29. 21:35

    ez egy gyönyörű autó, és az illesztésről és a belsőről szólva, nagyon elegáns. Jobbnál mindig van jobb. ne fogd fel rosszak amiatt.

  11. Big Blaster  - 2007. május 30. 19:05

    Knight,
    Köszi a dícséretet. Természetesen nem azért kritizáltam a belsőt, mert olyan nagy problémának tartom. Tisztában vagyok azzal, hogy egy 13 éves autó nem lehet olyan, mint ha most jött volna ki a gyárból. Azóta sokat változott az izlés, az anyag és gyártás technológia. Persze jobban örülnék, ha nem törnének le a műanyag alkatrészek rögzítő fülei, meg hasonlók.

  12. Big Blaster  - 2007. június 20. 18:21

    Szia, Örülök, hogy tetszett az írásom. Alapvetően jó és megbízható autónak tartom a Mark-ot. Én elég szerencsés vagyok, és kifogtam egy megkímét példányt, de azért folyamatosan kell ezt-azt javítani az autón. Néhány havonta lehet készülni 10-20 ezer Ft extra kiadásra az üzemeltetésen kívül. Viszont hallottam már elég sok rémtörténetet olyanoktól, akik sokat szívtak vele és nem kevés pénz toltak az autóba. Ott látom a probléma gyökerét, hogy aki ilyen autót vesz használtan, sokadik tulajdonostól, az sok esetben azért veszi, hogy hajtsa mint állat, addig amíg megy. Amikor eljön az idő, hogy költeni kellene rá esetleg nem is keveset, akkor szabadul tőle, ahogy tud. Nem akarlak lebeszélni róla, de nagyon nézd meg, hogy mit és kitől veszel, nehogy az legyen a vége, hogy megutálod örök életedre az amcsi autókat. Sajnos ezekből már nincs fiatal, keveset futott darab. Lassan 10 éves a legutolsó is. Itthon az alkatrész beszerzés sem probléma mentes és olyan szerelőt sem találsz sokat, aki ért hozzá és tisztességesen dolgozik, tisztességes áron.
    Szóval ne kapkodd el. Gondold meg alaposan, hogy tényleg ilyen autó kell-e neked minden nyűggel együtt, amit a nyakadba veszel vele. Napi használatra én inkább mást keresnék, ilyet inkább csak hobby autónak vennék.
    Valószínűleg nem ilyen megerősítésre vártál, de nem szeretnél, ha csalódás érne.

  13. hollyday  - 2007. augusztus 27. 18:48

    Szia!
    Megnéztem a garázsod, nagyon tetszik amiket írtál és az autód is gyönyörű.
    De, félre téve az udvariaskodást, azért csúcs ez a típus mert, bár a 90-es években gyártották én mégis vélek felfedezni benne hűséget a korábbi nagy vasakhoz.
    Köszönöm a felajánlott segítséget, igénybe fogom venni, van egy pár kérdésem, hiszen Te már több tapasztalattal rendelkezel a márkával kapcsolatban. Addig is Üdv. Tom Hollyday

  14. atesz  - 2007. szeptember 23. 15:05

    Olvastam a garázsban leírtakat, s mint ha az én történetem lett volna. Igaz én 3 évig nézegettem a VIII-asokat mire 2éve vettem egyet azóta is imádja az egész család. Viszont van jónéhány problémám amit nem igazán tudnak orvosolni az itteni szerelők. Az autódat látva biztos ismered már az utolsó csavarig.Én az itthon bütykölgetős fajta vagyok és sok kérdésem lenne egy tapasztalt Mark VIII tulajdonoshoz. Ha ebben tudnál segítemi, kérlek válaszolj. üdv Atesz

  15. Big Blaster  - 2007. szeptember 23. 17:11

    Atesz, természetesen segítek amiben tudok. Nyugodtan kérdezhetsz akár email-ben, akár a fórumon.

  16. hollyday  - 2007. szeptember 26. 10:57

    Ne haragudj, hogy ilyen sokára válaszolok!
    Nos az autóról. Úgy általában elégedett vagyok vele, de én csak hobby kocsinak használom. És mivel nem vagyok szerelő, hanem szakács ezért annyit is értek hozzá.
    Sajnos a kormányon lévő gombok eggyáltalán nem működnek, nem tudom az okát. De nagyobb probléma talán, hogy néha váratlanul menet közben felpörög a fordulatszám, ezt okozhatja a váltó is. Nem tudom. Ha esetleg így látatlanban gondolsz valamire, kérlek segíts! Előre is köszönöm. Egyébként külalakilag illetve menet tulajdonságaiban elégedett vagyok vele. Nem mondom, lehetne rajta kicserélni ezt-azt, majd most a télen, úgy is pihentetem. Üdv.hollyday

  17. Big Blaster  - 2007. szeptember 26. 17:18

    Én azt javasolnám, hogy ha regisztrálva vagytok a fórumra, akkor ott kellene ilyen dolgokat megbeszélni. Ezek oda való dolgok. Szóval a fórumban válaszolok rájuk és ti is tegyetek így.

  18. gabcsi  - 2008. április 27. 18:22

    Hozzád is fordulok, mert vágod a vasat látom!
    Megszállottan keresek magamnak egy Mark VIII at, lehetőleg szép áállapotút.
    ha bármilyen segítségggel tudnál szolgálni, vagy hallanál eladóról, rettentően megköszönném/hálálnám!
    mustang@maffia.hu

  19. custom cruiser  - 2009. április 5. 00:10

    De jó volt pár év után újra elolvasni ezt a garázst!
    Gyönyörű autó a Mark VIII. Élőben órákig tudnék nézegetni egy ilyet.

  20. Big Blaster  - 2009. április 5. 10:15

    Örülök, hogy tetszett. Sajnos nem sokáig áll már a garázsban az autó. Úgy néz ki, hogy rövidesen megvállok tőle. Remélhetőleg jó kezekbe kerül.


Magyarország első amerikai autós magazinja 1998-as megszületése óta együtt fejlődik a hazai amerikai autós kultúrával.

Feladatunknak tekintjük a lehető legtöbbet megőrizni a magyarországi amerikai autózás elmúlt közel két évtizedéről.

Napló

Hozzászólások

  • o307:

    Igen sikerült szerezni egyet. :)

  • matev:

    Akkor csak sikerült! ! király

A lap tetejére