US-Car Meeting Gut Leimershof - Breitengüßbach

A Gut Leimershof majorság Breitengüßbach városkától pár kilométerre található. Ameddig a szem ellát, mindenhol zöld dombok vannak. Tartozik hozzá egy hatalmas golfpálya, lovarda, gyerekeknek játszótér, madárház és pár étterem, szép belső udvarral, tavacskával és szökőkúttal. Ebben a környezetben rendezik meg, immár harmadik éve a US-Car Meeting nevű amerikai autós találkozót.

A rendezvény egész hétvégén tart, de én csak vasárnap jutottam ki, ezért nem tudok teljes képet adni róla. Bár nem hiszem, hogy szombaton olyan nagy fennforgás lehetett, mert egész nap esett. Kollégám szerint - aki egy ’59-es Chevy Bel Air tulaja, és aki a tippet adta - amúgy is vasárnap érdemes kijönni, mert ilyenkor vannak többen. Milyen igaza volt!

Szerencsére az idő is kegyes volt hozzánk. Szélcsendes, napos időnk volt végig. Tökéletes volt elővenni a V8-at a garázsból, és a Fränkischeschweiz-on keresztül elkanyarogni a találkozó helyszínére. Valószínű sokan ezt is csinálták, mert dél körül, amikor megérkeztünk még nem volt túl sok autó. Kettő óra körül kezdett el feltöltődni az udvar, majd a majorság előtti füves terület kocsikkal. A belépés ingyenes volt a látogatónak és az autósoknak egyaránt.

Amikor mi érkeztünk akkor még lazán lehetett parkolóhelyet találni az off parkolóban, de mikor eljöttünk kb. három kilométeres parkoló kocsi sor mellett haladtunk. Majdnem beért a városba.

Aki megéhezett a nézelődés közben, azt a Taverna zum Leimershof várta BBQ-val. Spare ribs-et, pulled porkot, és persze a szokásos német Bratwurstot lehetett frissen a grillről választani. Lehetőség volt még kávét és sütit is venni.

A német találkozókkal ellentétben itt folyamatosan lehetett hallani V8-as gurgulázást, mert az autók jöttek mentek. A délután folyamán a belső udvarban is szépen cserélődtek az autók. Ezért megérte a találkozó területét óránként módszeresen végig járni, mert mindig talált valami újdonságot az ember.


Ami a legmeglepőbb volt, hogy még egy burnoutra is sor került. Úgy meglepődtem, hogy elfelejtettem fényképezni. A hot rodos pasas amúgy is sokszor bőgette meg az udvaron a gépet, amivel előszeretettel lopta a show-t az újonnan érkezőktől. Egyszer gondolt egyet, és a fő kapu előtti kis utat végig füstölte. Pusztulat hangja volt a gépnek, főleg a zárt udvarban. A hot rodos vonulatot Ő képviselte egyedül, de azt becsülettel.

Főleg Bamberg és Kulmbach városából várták az autókat, de szép számmal jelentek meg nürnbergi autók is. Volt pár ismerős autó a múltkori Vintage Pool Party-ról is, mint a Studabaker Daytona Covertible.

A jelenlegi generációs amerikai autókat nagyon nagy számban most is a Mustangosok képviselték, de sok Corvette-es is kihozta megmutatni a gépét. Viszont meglepően kevés Camaros és Dodge-os jött el. Az első generációból a Mach I-es változat volt a leggyakoribb.

A szokásos dobókocka sok autóban lógott a visszapillantó tükrön, de amúgy is sok vicces matricát és egyéb kiegészítőt lehetett látni. Egy Bel Airbe beleültettek egy csontvázat, míg sok pickup tulaj fekete Umweltplacketet ragasztott az ablakra. A legötletesebb kiegészítő díját egy bordó Mach I-es Mustang vitte, amiben a műszerfalon a tulaj hagyott egy korabeli New York Times számot. (Ezt az ötletet loptam)

Ritka$ágok


Egy Hudson Hornet és az 1938-as Hudson 112 már az érkezéskor az udvarban várt minket.

Az 1933-as Pierce-Arrow később érkezett, és rögtön magára vont minden figyelmet. A sor nyolcas motor hangja szépen bedübörögte az udvart, és méltóságteljesen megállt a tavacska mellett. Hirtelen köré gyűlt mindenki, és jó egy óráig nem is lehetett róla érdemben fotót készíteni, mert mindig volt körülötte valaki.

This vehicle slows down for whores!

A custom vonalat csak pár autó képviselte. Egy narancssárga Impala tele vicces feliratokkal és matricákkal, mellette egy porig ültetett, világos matt zöld Chevy pickup hirdette a hátsó lökhárítón, hogy „Rock n Roll Sucks”. Később megjelent egy fecskefarkú Cadillac Fletwood is nagy csillogó felnikkel, rálehelt gumival, teljesen bebőrözött belsővel és egyedi kormánnyal.

Meglepően sok Bel Air és Nomad jött ki a találkozóra, mind tökéletes, de többnyire nem gyári állapotban. Az El Camino és Ranchero szerelmesei nem voltak elkényeztetve.

A találkozóra megérte kimenni, mert jó volt a hangulat, és egy percet sem lehetett unatkozni. A többiről meséljenek a képek. Jövőre ugyanitt.

Jó szórakozást a galériához, és ha az időjárás újra kegyes lesz, akkor legközelebb a szeptember 23-i gutzenhauseni US-Car Meetinggel jelentkezek újra.


Magyarország első amerikai autós magazinja 1998-as megszületése óta együtt fejlődik a hazai amerikai autós kultúrával.

Feladatunknak tekintjük a lehető legtöbbet megőrizni a magyarországi amerikai autózás elmúlt közel két évtizedéről.

Napló

Hozzászólások

A lap tetejére