- Nézd már mekkora batár!
- Aha tényleg, Oldsmobile ez, ismerem én.
- Igen? Nem szép a fényezése.
- Szólni kellene neki, hogy menjen Komáromba, ott vannak most ezek.
- Tényleg.
- Ismerem én ezeket, öthetes dízel van benne.

- Khm, khm. Benzines. Amúgy pont oda megyek. - kapcsolódtam be a benzinkút pénztáránál mögöttem kialakult beszélgetésbe.

A fenti kis történetet mindössze azért meséltem el, mert jó példája annak, hogy remekül dolgoztak a komáromi találkozó szervezői a rendezvény népszerűsítésén, a sikeres hírverés hatására tényleg bekerült a köztudatba, a mattfeketét nem szépnek látó átlagemberek közé, hogy Komáromban készül valami.

Nem volt hiába a külföldi találkozókon történt népszerűsítés sem, rengetegen érkeztek a környező országokból nem akármilyen vérfrissítést hozva az ismert autók közé.

Hasonló jó pont, hogy a hazai találkozókon megszokottól eltérően végre a városban is jól látható táblák igazították útba az érkezőket.

Az előző két találkozó tapasztalataival a hátunk mögött nagy sátorral készültünk, hogy legyen árnyékunk is a táborban. Annak ellenére sem volt fölösleges, hogy péntek este özönvíz, szombat délután meg szélvihar fenyegetett.

De sem az eső, sem a szél nem állhatja útját egy bulinak, ahol autóőrültek és jó autók gyűlnek össze. Hogy kinek mi a jó autó persze szubjektív, én azért megemlítenék párat.

Péntek este még ponyva alatt gömbölyödött Rózsár Gyuri büszkesége, egy 1948-as Dodge kupé. Szombaton már büszkén pattintotta fel Gyuri a géptetőt, ahol egy sorhatos Dodge flathead lapult! Egy darab történelem. Gyerekek, kész!

Az izomautó mániákusokat el se lehetett volna rángatni a Challenger mellől, és tényleg szép volt az a gép. Azért üzenem a nyálcsorgatóknak, hogy tartalékoljanak egy kicsit, mert készülünk valamire itt a v8-on. ;)

Már arany színűként is tetszett Jankó István 1957-es Oldsmobile-ja, mégis, a mostani kéttónusú fényezése mögött elbújhat régi énje. Gyönyörű lett!

Osztatlan sikert aratott az osztrák hotrod Ford és a custom Buick, ilyen autókat sajnos nem látni a hazai utakon. És azok a kerekek!

Én remek három napot töltöttem az erődben, az esték sem voltak üresek, a Mystery Gang koncert telitalálat, a Gesarol jól nyomta, sőt, a sokaknak megrökönyödést okozó Dolly Roll is jó választásnak bizonyult.

Természetesen minden találkozónak van hova fejlődnie, Komárom sem kivétel ez alól. De fejlődik, és ez jó. A szervezők is látják a teendőket az eddigi találkozók közül magasan az idei vitte a prímet. Biztos vagyok benne, hogy jövőre ugyanezt írhatom a 2005-ös fesztiválról.