Következhetett a gépészeti beavatkozás. Az ember esze megáll, hogy egy 1997-es autóban már ilyen kifinomultan működik a diagnosztika. A Gyürki műveknél - ahol kapott új gyertyákat, szűrőket, „olajakat” - a számítógép szerencsére csak egy hibakódot mutatott: az elektronikával kapcsolatban. Mivel ezt már elhárítottuk, „ki lett ütve”, nyoma sincs, eltűnt.

Azért kellett még egy kicsit költeni: a bal első gömbfej - lengőkarral együtt, ugye - sajnos cserére érett.

Meglepetésemre a hibakód már a kicserélés után, otthon jött elő. Méghozzá a feleségem költségvetési nyilvántartásában.

Egy vallomással tartozom. Ezt a képet loptam. Innen a fórumról. Vagyis onnan, a fórumról. Egy ex-Explorer tulaj posztolta, éppen azon a napon, amikor a zebránál álló Expedition árnyékából kitörve egy türelmetlen audis kis híján a szemem láttára gázolt el egy tízéves forma kislányt. Az audis annyira gyors volt, hogy megijedni sem volt ideje, mire észrevette volna a halálra vált leánykát, már leszabályozott a visszapillantó tükre.

Hazaértem és beteljesítettem a küldetésem. Leszereltem mindenféle gallytörő és vadölő rácsot. Erről nyilván megoszlanak a vélemények (a párom például azt mondta, neki tök mindegy), de nekem ezek nélkül jobban tetszik. Amíg meg nem láttam a lopott képet, nem tudtam, mi az az elviselhetetlen duruzsolás, amit az elejétől kezdve hallok, valahol hátul az agyamban, de akkor felerősödött a hang: „de hiszen úgyis utálod, szedd le a rákba!”

A lelkemről mázsás súly gurult le, az óriásról meg legalább ötven kiló.

A vadrács befért a garázsba. Hamarosan felrakom a hirdetések közé. Persze nem a lopott képpel együtt...