Aztán megszületett egy (azóta számtalanszor megkérdőjelezett) döntés: eladósorba került a Lepény, és LepényBalázs beállni tervezett a szürke családos hétköznapokba: kikerült az ELADÓ tábla.

De miközben hirdettem, fájó szívvel ragadtam meg minden alkalmat, hogy megörökíthessem életem legszebb Autóját.

Ezen a képen épp OFF-ok közt parkol (kőbányai panel nyolcadik emeletéről is szembeszökő a hossz-beli különbség).

Már megvolt a vevő, meg is állapodtunk, amikor egy mobiltelefonálva melóba siető kisteherautós legény utolérte az Autót... Jól látszik a féknyom, és a parkolási szándékom is. Piszok nagyot szólt, amikor belémdurrant hátulról!

Nagyot szólt, de hála Istennek kicsit sérült csak meg!

A lágy műanyag héj kirúgta magát a lökösön, egy kis darab pedig kitört a lámpaburából.

Az összes javítási költség anyaggal együtt 23.000 HUF lett végül, amit a biztosító fizetett természetesen.

...nem úgy a Kangoo, aminek elég szépen beleszántott a Nagyvas az oldalába... hiába, a Vas az Vas :)

Pucér fenékkel pózolok Attish háza előtt :)

Eljött a nap: 2005. szeptemberében ennél a háznál maradt végül az Autó.